NON Erakusleak (nun erákusleàk) -- Demostrativos NON | |
Singular | |
honetan (onétàn) | en este |
horretan (orrétàn) | en ese |
hartan (ártàn) | en aquel |
Plural | |
hauetan (aw-étàn) | en estos |
horietan (orí-etàn) | en esos |
haietan (ay-étàn) | en aquellos |
NON Leku-aditzondoak (nun lekú-adítzóndoàk) Adverbios locativos NON | |
hemen (émen) | aquí |
hor (or) | ahí |
han (an) | allí |
NONDIK Erakusleak (núndìk erákusleàk) — Demostrativos NONDIK | |
Singular | |
honetatik (onétatìk) | de este |
horretatik (orrétatík) | de ese |
hartatik (artátìk) | de aquel |
Plural | |
hauetatik (aw-étatìk) | de estos |
horietatik (orí-etatík) | de esos |
haietatik (ay-étatìk) | de aquellos |
NONDIK Leku-aditzondoak (núndìk lekú-adítzóndoàk) Adverbios locativos NONDIK | |
hemendik (eméndìk) | de aquí |
hortik (órtìk) | de ahí |
handik (ándìk) | de allí |
NORA Erakusleak (nórà erákusleàk) — Demostrativos NORA | |
Singular | |
honetara (onétarà) | a este |
horretara (orrétarà) | a ese |
hartara (artárà) | a aquel |
Plural | |
hauetara (aw-étarà) | a estos |
horietara (orí-etarà) | a esos |
haietara (ay-étarà) | a aquellos |
NORA Leku-aditzondoak (nórà lekú-adítzóndoàk) Adverbios locativos NORA | |
hona (ónà) | a aquí |
horra (órrà) | a ahí |
hara (árà) | a allí |
NOREKIN Erakusleak (norékìn erákusleàk) — Demostrativos NOREKIN | |
Singular | |
honekin (onékìn) | con este |
horrekin (orrékìn) | con ese |
harekin (arékìn) | con aquel |
Plural | |
hauekin (aw-ékìn) | con estos |
horiekin (orí-ekìn) | con esos |
haiekin (ay-ékìn) | con aquellos |
NOREKIN Pertsona-izenordainak (norékìn pertsóna-izénordáñàk) Pronombres personales NOREKIN | |
Singular | |
nirekin (nirékìn) | conmigo |
hirekin (irékìn) | contigo |
harekin (arékìn) | consigo (con él) |
Plural | |
gurekin (gurékìn) | con nosotros |
zurekin (zurékìn) | contigo / con usted |
zuekin (zu-ékìn) | con vosotros / con ustedes |
haiekin (ay-ékìn) | consigo (con ellos) |
Hiztegia ::: Vocabulario | |||
egon (égon) | estar | egun (égun) | día |
etorri (etórri) | venir | egunero (egúnerò) | todos los días |
joan (jóan) | ir | goiz (goyz) | mañana |
ibili (ibíli) | andar | goizero (goyzéro) | todas las mañanas |
hartu (ártu) | coger | eguerdi (egu-érdi) | medio día |
sartu (sártu) | entrar | eguerdiro (egu-érdirò) | todos los medio días |
-ten | (gerundio) | iluntze (illúntze) | anochecer |
…ero | todos los… | lan | trabajo |
Euskal Gramatika ::: Gramática Vasca
- El presente habitual («yo vengo diariamente», «yo suelo venir») se forma con el gerundio o forma habitual y el presente del verbo «izan» (ser)
- Este gerundio se forma añadiendo al infinitivo el sufijo -TEN (con los verbos acabados en n) o -TZEN (con el resto de verbos), con las elisiones o modificaciones eufónicas precisas, como:
egon + ten = egoten (egóten, “estando”)
joan + ten = joaten (joáten, “yendo”)
etorri + tzen = etortzen (etórtzen, “viniendo”)
hartu + tzen = hartzen (ártzen, “cogiendo”)
sartu + tzen = sartzen (sártzen, “entrando”)
- Por tanto «ibiltzen naiz» (ibíltzen nàyz) se traduciría como «suelo andar», es decir, «ando» (pero habitualmente).
Ariketak ::: Ejercicios
- Egun hauek ederrak izaten dira (Egún aw-èk edérràk izáten dirà)
- Egun onak dira (Egún ónàk dirà)
- Egun hau ona da (Egún àw ónà dà)
- Goizak hemen ederrak izaten dira, arratsaldeak ez dira ederrak izaten, txarrak baino (Góyzàk emén edérràk izáten dirà, arrátsaldeàk eztíra edérràk izátèn, txárràk bañò)
- Nondik ibiltzen zara goizero? Hemen ibiltzen naiz, herrian (Núndìk ibíltzen zarà goyzérò? Emén ibíltzen nàyz, errí-àn)
- Eta Maren, nora joaten da egunero? Maren, goizero, ikastolara joaten da bere izebarekin (Éta Márèn, nórà joáten dà egúnerò? Máren, goyzérò, ikástolarà joáten dà bérè izébarekìn)
- Hemendik nire lanera egunero joaten naiz (Eméndìk nírè lanérà egúnerò joáten nàyz)
- Hara joaten naiz nire osabarekin (Árà joáten nàyz nírè osábarekìn)
- Nire osaba Luken han bizi da bere emaztearekin (Nírè osábà Lúkèn an bizí dà bérè emáztearekìn)
- Orain handik dator gurekin (Oráyn ándìk datòr gurékìn)
- Zu hona etortzen zara arratsaldero, ezta? Bai, jauna, horra joaten naiz nire amarekin (Zu ónà etórtzen zarà arrátsalderò, éztà? Bay, jáwnà, órrà joáten nàyz nírè amárekìn)
- Nire senarra ez da hirira etortzen egunero (Nírè senárrà éztà irírà etórtzen egúnerò)
- Ni hemendik horra nabil (Ni eméndìk órrà nabìl)
- Zu hortik hona zabiltza (Zu órtìk ónà zabíltzà)
- Artzeiz handik horra dabil (Artzéyz ándìk órrà dabìl)
- Gu ez gara hortik hara ibiltzen egunero (Gu ezkára órtìk árà ibíltzen egúnerò)
- Zuek goizero handik hona ibiltzen zarete (Zú-èk goyzérò ándìk ónà ibíltzen zarétè)
- Haiek arratsaldero ez dira hortik hara ibiltzen (Áy-èk arrátsalderò eztíra órtìk árà ibíltzèn)
Ariketen itzulpena ::: Traducción de los ejercicios
- Estos días suelen ser bellos.
- Son buenos días.
- Este día es bueno
- Las mañanas aquí suelen ser bellas, las tardes no suelen ser bellas, sino malas.
- Por dónde sueles andar todas las mañanas? Aquí suelo andar, en el pueblo.
- Y Maren [«Mariano»],¿ a dónde suele ir todos los días? Maren, todas las mañanas, suele ir al colegio con su tía.
- Suelo ir por aquí a mi trabajo todos los días.
- Suelo ir allí con mi tío.
- Mi tío Luken [«Luciano»] vive allí con su esposa.
- Ahora viene de allí con nosotros.
- ¿Tú sueles venir todas las tardes aquí, verdad? Sí, señor, suelo ir ahí con mi madre.
- Mi marido no suele venir a la ciudad todos los días.
- Yo ando de aquí a ahí (para ahí).
- Tú andas de ahí a aquí (para aquí).
- Artzéiz anda de allí a ahí (para ahí).
- Nosotros no solemos andar de ahí a allí (para allí) todos los días.
- Vosotros todas las mañanas soléis andar de allí a aquí (para aquí).
- Ellos todas las tardes no suelen andar de ahí a allí (para allí).